★ A motor elve: A motor elve nagyon egyszerű. Egyszerűen fogalmazva, ez egy olyan eszköz, amely elektromos energiát használ, hogy forgó mágneses teret hozzon létre a tekercsen, és forogni hajtja a rotort. Azok, akik megtanulták az elektromágneses indukció törvényét, tudják, hogy a feszültség alatt álló tekercs forogni kényszerül a mágneses térben. Ez a motor alapelve. Ez a középiskolai fizika tudása.
★A motor felépítése: Aki szétszedett már motort, az tudja, hogy a motor alapvetően két részből áll, a rögzített állórészből és a forgó rotor részből, az alábbiak szerint: 1. Állórész (álló rész) Állórész mag: a motor fontos része mágneses áramkör, és az állórész tekercsét ráhelyezzük; állórész tekercselés: a tekercs, a motor áramköri része, az áramforráshoz csatlakoztatva, forgó mágneses mező létrehozására szolgál; alap: rögzítse az állórész magját és a motor végburkolatát, és szerepet játszik a védelemben és a hőelvezetésben; 2. Rotor (forgó rész) Rotormag: a motor mágneses áramkörének fontos része, a forgórész tekercselése a magrésbe kerül; rotor tekercselés: az állórész forgó mágneses mezőjének levágása indukált elektromotoros erő és áram generálására, valamint elektromágneses nyomaték kialakítása a motor forgatásához;
1. Állórész (álló rész) Állórész mag: a motor mágneses áramkörének fontos része, amelyre az állórész tekercselése kerül; állórész tekercselés: a tekercs, a motor áramköri része, az áramforráshoz csatlakoztatva, forgó mágneses mező létrehozására szolgál; alap: rögzítse az állórész magját és a motor végburkolatát, és szerepet játszik a védelemben és a hőelvezetésben; 2. Rotor (forgó rész) Rotormag: a motor mágneses áramkörének fontos része, a forgórész tekercselése a mag résében van elhelyezve; rotor tekercselés: az állórész forgó mágneses mezőjének levágása indukált elektromotoros erő és áram generálására, valamint elektromágneses nyomaték kialakítása a motor forgatásához;
★Több számítási képlet motorokhoz: 1. Elektromágneses vonatkozású 1) A motor indukált elektromotoros erejének képlete: E=4,44*f*N*Φ, ahol E a tekercs elektromotoros erő, f a frekvencia, S a a körbetekercselt vezető (például a vasmag) keresztmetszete, N a fordulatok száma, Φ a mágneses fluxus. Nem fogunk belemenni a képlet származtatásába, hanem főként a használat módjába. Az indukált elektromotoros erő az elektromágneses indukció lényege. Amikor az indukált elektromotoros erővel rendelkező vezető zárva van, indukált áram keletkezik. Az indukált áramot a mágneses térben az Amper-erő fogja kitenni, amely mágneses momentumot generál, és ezáltal a tekercset forgásba hozza. A fenti képletből tudjuk, hogy az elektromotoros erő nagysága arányos a tápfeszültség frekvenciájával, a tekercsfordulatok számával és a mágneses fluxussal. A mágneses fluxus kiszámításának képlete Φ=B*S*COSθ. Ha az S területű sík merőleges a mágneses tér irányára, a θ szög 0, a COSθ 1, és a képlet Φ=B*S lesz.
A fenti két képletet kombinálva megkapjuk a motor mágneses fluxus intenzitásának számítására szolgáló képletet: B=E/(4,44*f*N*S). 2) A másik az Amper-erő képlet. Ha meg akarjuk tudni, mekkora erőnek van kitéve a tekercs, akkor erre a képletre van szükségünk: F=I*L*B*sinα, ahol I az áramerősség, L a vezető hossza, B a mágneses tér intenzitása és α az áram iránya és a mágneses tér iránya közötti szög. Ha a vezeték merőleges a mágneses térre, a képlet F=I*L*B lesz (ha N-fordulatú tekercsről van szó, a B mágneses fluxus az N-fordulatú tekercs teljes mágneses fluxusa, és nincs újra meg kell szorozni N-t). Ha ismerjük az erőt, ismerjük a nyomatékot. A nyomaték egyenlő a nyomaték és a hatássugár szorzatával, T=r*F=r*I*B*L (vektorszorzat). A teljesítmény=erő*sebesség (P=F*V) és a lineáris sebesség V=2πR*sebesség/másodperc (n másodperc) két képleten keresztül kapcsolatot létesíthetünk a teljesítménnyel, és megkapjuk az alábbi 3. képletet. Figyelembe kell azonban venni, hogy ekkor a tényleges kimeneti nyomaték kerül felhasználásra, tehát a számított teljesítmény a kimeneti teljesítmény. 2. A váltakozó áramú aszinkron motor fordulatszámának kiszámításának képlete: n=60f/P. Ez nagyon egyszerű. A fordulatszám arányos a tápfeszültség frekvenciájával és fordítottan arányos a motor póluspárjainak számával (ne feledje, ez egy pár). Csak alkalmazza közvetlenül a képletet. Ez a képlet azonban valójában a szinkron sebességet (forgó mágneses tér sebességét) számítja ki. Az aszinkron motor tényleges fordulatszáma valamivel alacsonyabb lesz, mint a szinkron, ezért gyakran látjuk, hogy a 4 pólusú motor általában több, mint 1400 fordulat, de nem éri el az 1500 fordulatot. 3. A motor nyomatéka és a teljesítménymérő fordulatszáma közötti összefüggés: T=9550P/n (P a motor teljesítménye, n a motor fordulatszáma), amely a fenti 1. pont tartalmából származtatható, de mi nem nem kell megtanulnia, hogyan kell származtatni, csak emlékezzen erre a számítási képletre. A képletben szereplő P teljesítmény azonban nem a bemeneti, hanem a kimeneti teljesítmény. Mivel a motor veszteséges, a bemeneti teljesítmény nem egyenlő a kimeneti teljesítménnyel. A könyveket azonban gyakran idealizálják, és a bemeneti teljesítmény megegyezik a kimeneti teljesítménnyel.
4. Motorteljesítmény (bemeneti teljesítmény): 1) Egyfázisú motorteljesítmény számítási képlete: P=U*I*cosφ. Ha a teljesítménytényező 0,8, a feszültség 220V, az áramerősség pedig 2A, akkor a teljesítmény P=0,22×2×0,8=0,352KW. 2) Háromfázisú motorteljesítmény számítási képlete: P=1,732*U*I*cosφ (cosφ a teljesítménytényező, U a terhelési vonal feszültsége, és I a terhelővezeték árama). Ez az U és I típus azonban a motor csatlakoztatási módjához kapcsolódik. Csillagcsatlakozás használatakor, mivel a három, egymástól 120°-os feszültségű tekercs közös végei 0 pontot képeznek, a terhelőtekercsre terhelt feszültség valójában a fázisfeszültség; a háromszögcsatlakozás használatakor pedig minden tekercs mindkét végén egy-egy tápvezetékre csatlakozik, így a terhelőtekercsre terhelt feszültség a hálózati feszültség. Ha az általánosan használt 3-fázisú 380V-os feszültséget használjuk, akkor a tekercs csillagcsatlakozásban 220V-os, háromszögcsatlakozásban 380V-os, P=U*I=U^2/R, tehát a háromszögcsatlakozás teljesítménye háromszorosa a csillagcsatlakozásénak. , ezért a nagy teljesítményű motorok csillag-delta fokozatos indítást alkalmaznak. A fenti képlet elsajátításával és annak alapos megértésével többé nem lesz összezavarodva a motor elve, és nem kell félnie egy olyan nehéz pálya elsajátításától sem, mint a motoros vontatás. ★ A motor egyéb részei.
1) Ventilátor: általában a motor végére szerelik fel, hogy a hőt a motor számára elvezesse; 2) Csatlakozódoboz: a tápegységhez való csatlakoztatásra szolgál, például háromfázisú AC aszinkron motorhoz, és szükség szerint csillaggal vagy háromszöggel is csatlakoztatható; 3) Csapágy: összeköti a motor forgó és álló részeit; 4. Végburkolat: a motor külső oldalán az elülső és hátsó burkolatok, amelyek támasztó szerepet töltenek be.
kisfeszültségű villanymotor,Ex motor, Motorgyártók Kínában,háromfázisú indukciós motor, IGEN motor